Egyúttal megtudtuk mit jelent a népszerű "sous vide" elkészítés és elképesztően finom ízekkel találoztunk a Capriccio Lakásétteremben. A CIB Bank nem aprózta el, konyhai aszisztenciával kedveskedtek nekünk - pár órára mindenki igazán fontosnak érezhette magát. No és persze igazán ínyencnek is. Az ehető arany nem egy megszokott adalék.
Az ehető nemesfém nem modern kori találmány: már a fényűző középkori lakomákon is feltűnt. Főként italokban került asztalra a jómód és pazar életvitel jelképe, de Japánban teát és édességet is készítettek aranyos kivitelben.
A jómódú emberek már évezredekkel ezelőtt is fogyasztottak aranyat por vagy levél formájában. Egy időben pozitív egészségügyi hatásokat is tulajdonítottak a nemes anyagnak, de mára bizonyított, hogy tiszta formában nem okoz változást az emberi szervezetben.
Az ókori egyiptomiak úgy tartották, hogy aki aranyport fogyaszt, örökké fog élni. A tehetősebbek a középkori Európában sem csak gazdagságuk fitogtatása miatt, hanem egészségügyi okokból jutattak aranyat a testükbe: az akkori hiedelem szerint a délutánonként fogyasztott, vékony aranyréteggel bevont édességek hozzájárultak a szív egészségének megőrzéséhez.
Az ehető nemesfémeket ma is előszeretettel használják ételek díszítésére. Határtalan mennyiségű aranyat juttathatunk a testünkbe bármiféle következmény nélkül. Az ételekben az arany egyet jelent a különlegességgel, hiszen nem mindennap találkozhatunk vele és így az amúgy is finom ételsort még különlegesebbé, ünnepivé varázsolhatja.
Az ehető arany különféle formákban várja, hogy egy elegáns vacsora vagy egy kivételes desszert kiegészítőjeként tündökölhessen. Létezik belőle vékony fólia csillag, pehely és por is, csakúgy, mint az ehető ezüstből, mely talán egy csipetnyit kevésbé népszerű, holott az ára kedvezőbb a nap fényével ragyogó társánál. Az egyébként semmilyen ízzel és illattal nem rendelkező leheletnyi aranydekoráció fogyasztása az egészségre nem ártalmas, bár érdemes a minél nagyobb karátszámú változatot használni a főzéshez, díszítéshez. De a pompára éhes szkeptikusoknak sem kell lemondani a fényűzésről, hiszen már gyémánttal megkoronázott ételkülönlegességek is kaphatóak.
Az ételekhez használt aranydarabka általában 0,07 mikrométer vastagságú, csakúgy mint a CIB Gold Arany vacsorája során használt arany. A Capriccio Lakásétterem séfjei rámutatnak arra, hogy az arany ebben a formájában nagyon érzékeny anyag, könnyen szakad vagy ráncosodik, ezért óvatosan kell bánni vele. Könnyen tapad bármilyen felületre, ami első hallása jó hírnek tűnhet, ám pont emiatt nehéz használni. Nem szabad kézzel hozzányúlni az aranylaphoz, mert rátapad a bőrre, és nem lehet úgy leszedni, hogy használható legyen, ezért ajánlott csipesszel felhelyezni a felületre vagy pamutkesztyűt viselni a díszítés során.
